Tényleg halálos ítélet a rettegett FIP? A macskák egyik legsúlyosabb betegsége nagy kihívást jelent
2024. január 5 - Képek: Getty Images Hungary
2024. január 5 - Képek: Getty Images Hungary
Egy vírusfertőzés okozza, és sokáig egyet jelentett a halálos ítélettel. Utánajártunk a jelenlegi lehetőségeknek.
A macskatartók többsége nagyon jól tudja, mit jelent címbéli hárombetűs mozaikszó, a Feline Infectious Peritonitis (FIP), azaz a macskák fertőző vírusos hashártyagyulladása.
Mint A FIP gyógyítása nevű oldalon hangsúlyozzák, a fertőzés diagnosztizálását nehezíti, hogy nem mutatható ki egyértelműen például egy vértesztből. Helyette a tünetek az irányadóak. Két típusát különböztetjük meg, az úgynevezett nedves, illetve a száraz FIP-et.
Az előbbi jellegzetes tünete, hogy nagy mennyiségű folyadék gyűlik fel az állat hasüregében, illetve esetenként mellkasában, amely megnehezíti a légzést, így veszélyesebb, mint a hasüregi folyadékgyülem. A szapora légzésszám az egyik legintőbb jele az állapotnak.
A folyadékkal teli has miatt a macska alakja leginkább körtére emlékeztet, vagy olyan, mintha felfújódott volna. Tapintásra pedig egy vízzel teli lufihoz hasonlít. Ehhez társulhat súlyvesztés, így az állat hiába tűnik hastájékon jelentősen teltnek, a teste többi része vékonyabbá, csontosabbá válik.
Emellett a betegség általános tünetei az alábbiak:
A száraz FIP esetében a betegség lassabb lefolyású, a fertőzés nem vált ki olyan heves immunreakciót, mint a nedves változat esetében, így a tünetek is általánosabbak, amely tovább nehezíti a betegség észlelését.
Amik figyelmeztetnek:
Ezeken felül előfordul, hogy a vírus átjut a vér-agy gáton, ami neurológiai tünetekhez, valamint szempanaszokhoz vezet. Ezek lehetnek részleges vagy teljes bénulás (általában először a hátsó végtagokon), remegés, rohamok, külső és belső szemgyulladás, a csarnokvíz zavarossága (aqueous flare), továbbá a szem ereinek gyulladása (retina vasculitis).
Mivel kifejezetten FIP-re készült teszt nincs, így az állatorvosok először a két másik gyakori kórra, a macskaleukózisra (FeLV), illetve a macska-AIDS-re (FIV) tesztelik az állatot. Így azokat teljes bizonyossággal ki tudják zárni a diagnózisból. További rossz hír, hogy védőoltás sem létezik megelőzésképp.
A legfontosabb kérdés a macskatartók részéről, hogy miként kezelhető a fertőzés. Sokáig ugyanis nem létezett rá gyógymód, és még ma is igen nehézkes a beteg állatok kezelése.
Hazánkban ugyanis egyelőre nem engedélyezett az a GS-441524 (GS) nevű készítmény, amelyet más országokban már alkalmaznak. Az említett oldalon erről is részletes tájékoztatás olvasható. Eszerint Dr. Niels Pedersen és kutatótársai nevéhez fűződik a kezelés, amely nem más, mint egy 84 napon át tartó kúra a már említett GS nevű szerrel.
Mint írják, ez egy
nukleinsav-analóg vegyület. Ez azt jelenti, hogy a vírus RNS-ébe az egyik nukleinsav helyére be tud épülni, és meg tudja akadályozni a vírus szaporodását. Ezáltal megszakítja a fenti láncreakciót, a vírus mennyisége fokozatosan csökken a szervezetben, az immunrendszer fellélegezhet, a gyulladások megszűnnek és a kezelés végére nem marad vírus a szervezetben.
A leírásból kiderül, hogy a kúra egyrészt nagy odafigyelést igényel az adagolás mikéntje miatt, másrészt anyagilag is igen megterhelő. Emellett az macska állapotától függően szükség lehet kiegészítő kezelés(ek)re is.
Ha szeretnél még többet megtudni a már említett betegségekről, akkor a FeLV-ről ebben a cikkben, míg a FIV-ről itt olvashatsz bővebben, beleértve a megelőzési és kezelési lehetőségeket is.
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek