Tényleg halálos ítélet a rettegett FIP? A macskák egyik legsúlyosabb betegsége nagy kihívást jelent

Egy vírusfertőzés okozza, és sokáig egyet jelentett a halálos ítélettel. Utánajártunk a jelenlegi lehetőségeknek.

A macskatartók többsége nagyon jól tudja, mit jelent címbéli hárombetűs mozaikszó, a Feline Infectious Peritonitis (FIP), azaz a macskák fertőző vírusos hashártyagyulladása.

Nedves és száraz FIP

Mint A FIP gyógyítása nevű oldalon hangsúlyozzák, a fertőzés diagnosztizálását nehezíti, hogy nem mutatható ki egyértelműen például egy vértesztből. Helyette a tünetek az irányadóak. Két típusát különböztetjük meg, az úgynevezett nedves, illetve a száraz FIP-et.

Mint egy vízzel teli lufi

Az előbbi jellegzetes tünete, hogy nagy mennyiségű folyadék gyűlik fel az állat hasüregében, illetve esetenként mellkasában, amely megnehezíti a légzést, így veszélyesebb, mint a hasüregi folyadékgyülem. A szapora légzésszám az egyik legintőbb jele az állapotnak.

A folyadékkal teli has miatt a macska alakja leginkább körtére emlékeztet, vagy olyan, mintha felfújódott volna. Tapintásra pedig egy vízzel teli lufihoz hasonlít. Ehhez társulhat súlyvesztés, így az állat hiába tűnik hastájékon jelentősen teltnek, a teste többi része vékonyabbá, csontosabbá válik.

Emellett a betegség általános tünetei az alábbiak:

• étvágytalanság,
• levertség, fáradékonyság (például elbújik, kevésbé aktív),
• magas láz, ami nem reagál az antibiotikumokra,
• a harmadik szemhéj kitüremkedése,
• súlycsökkenés,
• sárgaság (a füleken, az orron  és a szájpadláson észrevehető),
• gyakran hasmenéses időszak a betegség kialakulása előtt.

Száraz FIP

A száraz FIP esetében a betegség lassabb lefolyású, a fertőzés nem vált ki olyan heves immunreakciót, mint a nedves változat esetében, így a tünetek is általánosabbak, amely tovább nehezíti a betegség észlelését.

Amik figyelmeztetnek:

• étvágytalanság,
• levertség,
• fáradékonyság,
• fogyás,
• kölykök esetben visszamaradás a növésben,
• a harmadik szemhéj kitüremkedése,
• illetve hasmenés a betegség kialakulása előtt.

Idegrendszeri tünetek

Ezeken felül előfordul, hogy a vírus átjut a vér-agy gáton, ami neurológiai tünetekhez, valamint szempanaszokhoz vezet. Ezek lehetnek részleges vagy teljes bénulás (általában először a hátsó végtagokon), remegés, rohamok, külső és belső szemgyulladás, a csarnokvíz zavarossága (aqueous flare), továbbá a szem ereinek gyulladása (retina vasculitis).

Mivel kifejezetten FIP-re készült teszt nincs, így az állatorvosok először a két másik gyakori kórra, a macskaleukózisra (FeLV), illetve a macska-AIDS-re (FIV) tesztelik az állatot. Így azokat teljes bizonyossággal ki tudják zárni a diagnózisból. További rossz hír, hogy védőoltás sem létezik megelőzésképp.

Gyógyítható-e a FIP?

A legfontosabb kérdés a macskatartók részéről, hogy miként kezelhető a fertőzés. Sokáig ugyanis nem létezett rá gyógymód, és még ma is igen nehézkes a beteg állatok kezelése.

Hazánkban ugyanis egyelőre nem engedélyezett az a GS-441524 (GS) nevű készítmény, amelyet más országokban már alkalmaznak. Az említett oldalon erről is részletes tájékoztatás olvasható. Eszerint Dr. Niels Pedersen és kutatótársai nevéhez fűződik a kezelés, amely nem más, mint egy 84 napon át tartó kúra a már említett GS nevű szerrel.

Mint írják, ez egy

nukleinsav-analóg vegyület. Ez azt jelenti, hogy a vírus RNS-ébe az egyik nukleinsav helyére be tud épülni, és meg tudja akadályozni a vírus szaporodását. Ezáltal megszakítja a fenti láncreakciót, a vírus mennyisége fokozatosan csökken a szervezetben, az immunrendszer fellélegezhet, a gyulladások megszűnnek és a kezelés végére nem marad vírus a szervezetben.

A leírásból kiderül, hogy a kúra egyrészt nagy odafigyelést igényel az adagolás mikéntje miatt, másrészt anyagilag is igen megterhelő. Emellett az macska állapotától függően szükség lehet kiegészítő kezelés(ek)re is.