hirdetés

Megfejtették, pontosan hogyan dorombolnak a macskák

Szénási Szimonetta

2023. október 20 - Képek: Getty Images Hungary

hirdetés

Köztudott, hogy a macska dorombol – legalábbis reméljük, hogy ez a jelenség senkit nem lep meg; ám volt már rá példa, aki emiatt állatorvoshoz szaladt kedvencével, tüdőgyulladást sejtve…  Szóval az a bájos berregés, amit kedvenced kiad elégedettsége jelül vagy épp önnyugtatás gyanánt, ismeretes, ám eddig a tudomány sem tudta egészen pontosan, miként is jön létre a jellegzetes hang. Most azonban áttörésről számol be a New Scientist nevű szaklap.

Anatómia

Christian Herbst, az ausztriai Bécsi Egyetem munkatársa szerint az, hogy egy állat milyen hangot ad ki, jellemzően a hangszalagok méretével függ össze. A hangszalagok két simaizomszövetből álló sáv a gégében, a nyak közepén található üreges csőben, amelyen keresztül a levegő áramlik át a hangok kibocsátásához.

„Általában minél nagyobb az állat, annál hosszabbak a hangszalagok, és így annál alacsonyabb a keltett hang frekvenciája” – magyarázta.

A dorombolás sokszor az elégedettség jele.

A mindössze néhány kilogrammos házimacskáknak viszonylag rövid hangszalagjaik vannak, amelyeket magas frekvenciájú hangok, például nyávogás és rikoltozás kibocsátására használnak. Ez azonban nem magyarázza meg a dorombolást. Ez egy olyan viselkedés, amelyet egyes vadon élő fajokkal, például a gepárdokkal és a hiúzokkal osztanak meg, mutatott rá Herbst.

A tudósok szerint a dorombolás a gége izomösszehúzódásán alapul, ezért Herbst és kollégái úgy döntöttek, hogy tesztelik ezt a hipotézist.

Fizikai vizsgálatot végeztek

A bizonyításhoz nyolc olyan házimacska gégéjét, akiket betegség miatt el kellett altatni, kivágták és megvizsgálták. A kutatók érdekes eredményre jutottak!

Megállapították, hogy a gégecsövek doromboló hangot adtak ki már akkor is, ha csak levegőt engedtek át rajtuk. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség izomösszehúzódásra, a hangokat a hangszalagokba ágyazott kötőszövet teszi lehetővé, amely csökkenti az általuk keltett hangok frekvenciáját.

„Ezeket a kötőszöveti struktúrákat már korábban is felfedezték macskáknál, de senki sem hozta őket összefüggésbe a dorombolással” – utalt vissza a korábbi eredményekre a kutató. – „Az eredmények azonban nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy az izomösszehúzódások szerepet játszanak az élő macskák doromboló hangjainak fokozásában” – tette hozzá.

Álmukban is gyakran dorombolnak.

Miért dorombolnak?

Egyelőre az is kérdéses, egészen pontosan miért dorombol a macska. Bizonyos esetekben a dorombolás feltehetően az elégedettség jele és a további interakcióra való ösztönzés. Például ha éppen simogatod. Azt is feltételezik, hogy a dorombolás nyugtató mechanizmusként működhet, sőt egyes elméletek szerint elősegítheti a sérülések utáni gyógyulást.

dorombol dorombolás dorombolás hatása kutatás tudomány
hirdetés

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink