Ennyi személyiségjegyük lehet a cicáknak a kutatók szerint: a fajta jelentősen befolyásolja viselkedést

A kutatók új átfogó kérdőívet fejlesztettek ki a macska személyiségének és viselkedésének felmérésére. A 26 fajtacsoportot képviselő, több mint 4300 macskából álló adatkészlet hét személyiségjegyet és viselkedési tulajdonságot tárt fel. A fajták között jelentős különbségek figyelhetők meg.

A macskák az egyik leggyakoribb házi kedvenceink, és viselkedésüket egyre inkább vizsgálják számos viselkedési probléma miatt. A másik érdekes téma a viselkedési tulajdonságok mellett a személyiség, mivel összefüggésbe hozható magatartási problémákkal.

A macskák viselkedését és személyiségét is fontos megismerni

„A kutyákhoz képest kevesebbet tudunk a macskák viselkedéséről és személyiségéről, és igény mutatkozik a kapcsolódó problémák és kockázati tényezők azonosítására. Több megértésre és eszközökre van szükségünk a problémás viselkedés kiszűréséhez és a macskák jóllétének javításához. A leggyakoribb viselkedési problémák is ezzel kapcsolatosak. Leginkább az agresszióhoz és a nem megfelelő eliminációhoz kapcsolódnak” – mondta Salla Mikkola, a Helsinki Egyetem és a Folkhälsan Kutatóközpont doktora.

Hét macska személyiség- és viselkedési vonás

A Hannes Lohi professzor kutatócsoportja által összeállított kérdőívben összesen 138 állításon keresztül vizsgálták a személyiséget és a viselkedést. A kérdőív átfogó részeket tartalmazott a háttérrel és az egészséggel kapcsolatos információkról. Az adatok feldolgozásához – többek között – faktoranalízissel összesen hét személyiség- és viselkedési jegyet azonosítottak.

• Aktivitás/játékosság
• Félelem
• Emberekkel szembeni agresszió
• Szocialitás az emberek felé
• Szocialitás a macskákkal szemben
• Alomtálca-problémák (például nem megfelelő helyeken való ürítés)
• Túlzott mosakodás

„Míg a korábbi kutatások során azonosított tulajdonságok száma változó, az aktivitás/játékosság, a félelem és az agresszió a vizsgálatunkban azonosított tulajdonságok közül azok, amelyek a korábbi tesztek során a leggyakrabban fordulnak elő. Az almostálca-problémák és a túlzott mosakodás önmagában nem személyiségjegyek, de jelezhetnek valamit a macska stresszérzékenységéről” – teszi hozzá Mikkola.

A fajták közötti különbségek

Az egyedeken kívül a fajták között is egyértelmű személyiségbeli különbségek fedezhetők fel. Más szóval, bizonyos személyiség- és viselkedési tulajdonságok gyakoribbak bizonyos macskafajtáknál.

„A legfélősebb fajta az orosz kék volt, míg az abesszin a legkevésbé. A bengáli volt a legaktívabb, míg a perzsa és az egzotikus rövidszőrű a legpasszívabb. A legtúlzottabb ápolást a sziámi és a balinéz fajták mutatták, míg a török ​​van fajta lényegesen magasabb pontszámot ért el az emberekkel szembeni agresszióban és alacsonyabbat a macskákkal szembeni szociabilitásban. Egy korábbi tanulmányban már megfigyeltük ugyanezt a jelenséget” – mondja Hannes Lohi professzor, a Helsinki Egyetem és a Folkhälsan Kutatóközpont munkatársa.

„Szerettünk volna hozzávetőleges képet kapni arról, hogy vannak-e különbségek a fajták közötti személyiségjegyekben. A további vizsgálatok során összetettebb modellekkel vizsgáljuk a tulajdonságokat és a problémás viselkedést befolyásoló tényezőket. Ezekben a modellekben figyelembe vesszük a fajtán kívül a macska életkorát, nemét, egészségügyi állapotát és számos környezeti tényezőt” – mondja Mikkola.

A megbízhatóság és érvényesség értékelése

A macska viselkedését és személyiségét például a gazdáknak szánt kérdőívek segítségével lehet tanulmányozni. Az ilyen kérdőívek hosszú távon és mindennapi körülmények között mérhetik a cica viselkedését, ami viselkedési tesztekben lehetetlen. Ezenkívül a macskák nem feltétlenül viselkednek úgy a tesztkörülmények között, ahogyan általában otthonukban szoktak. A kérdőívek szubjektív jellegéből adódóan az adatok további hasznosítása előtt értékelni kell a kérdőívek megbízhatóságát.

„Nemzetközi viszonylatban a mi vizsgálatunk az eddigi legkiterjedtebb és legjelentősebb felmérés, amely kiváló lehetőségeket biztosít a további kutatásokhoz. A korábbi macskaviselkedési kérdőívek megbízhatóságát még nem mérték ilyen sokoldalúan, és nem is olyan átfogóak, mint a mostani. A megbízhatóság megállapítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy érdemes legyen további elemzéseket végezni, és lehetővé váljon a különböző kockázati tényezők megbízható azonosítása” – mondja Lohi.

A kutatók megkeresték azokat a macskatulajdonosokat, akik egy-három hónappal ezelőtt válaszoltak a kérdőívre, és arra kérték őket, hogy töltsék ki újra a kérdőívet, vagy kérjenek meg egy másik, ugyanabban a háztartásban élő felnőttet, hogy válaszoljon az ugyanarra a macskára vonatkozó kérdőívre. A cél a kérdőív megbízhatóságának felmérése volt mind időben, mind a válaszadók között. A módszerrel felhalmozott további két adatsor alapján lehetőség nyílt a kérdőív megbízhatóságának időbeli és válaszadók közötti értékelésére.

„A válaszok összehasonlításával megállapítottuk, hogy az ugyanarra a macskára adott válaszok nagyon hasonlóak voltak, miközben a személyiség- és viselkedési jellemzők reprodukálhatónak és megbízhatónak bizonyultak.”– mondta Mikkola.

A Lohi csoportja által végzett kutatás lehetővé teszi a macskák problémás viselkedésével kapcsolatos genetikai, környezeti és személyiségi tényezők azonosítását.