Elmondjuk, mit tenne a macskád az élettelen testeddel

Számtalan városi legenda szól arról, hogy ha egyedül szenderülünk jobblétre a macskánk társaságában, az állat bármennyire is szeretett és ragaszkodott hozzánk, a túlélés érdekében elfogyasztana bennünket. Vajon tényleg így van? A tudományt hívtuk segítségül a kérdés megválaszolásában.

Lássuk, hogy tényleg megeszi-e a macska a gazdát halála után.

A viselkedés valóban megfigyelhető

A kérdéshez anyagot gyűjtve az internetet böngésztük. Még a vártnál is többeket foglalkoztat olyan fórumokon a téma, mint a Reddit vagy Quora. A hozzászólók többsége inkább véleményt fejezett ki. Ám voltak, akik anekdotákat osztottak meg, amelyek a legtöbb esetben valahogy így kezdődtek: Én úgy hallottam, hogy…, Valaki azt mesélte nekem, hogy… Ha kicsit tudományosabb vizekre szeretnénk evezni, már sokkal nehezebb dolgunk van.

A legtöbb kutatás a törvényszéki tudományra összpontosított. Konkrét eseteket értékelt, és megkísérelte meghatározni a harapásos sebek természetét, kiterjedését, helyét és sorrendjét, leggyakrabban egyedi esettanulmányokban. Egyetlen kivétellel nem sikerült olyan anyagra bukkannunk, amely annak valószínűségét vagy gyakoriságát vizsgálta volna, hogy milyen arányban fogyaszt az éhező állat az elhunyt gazda testéből.

Egy francia kutatócsoport Thomas Colard vezetésével a Lille-i Egyetemen 63 esetet vizsgált, amelyből általános következtetéseket vont le a kérdést tekintve. Arról azonban nem kaptunk információt a tanulmányból, hogy az ilyen jellegű ragadozás milyen eséllyel vagy gyakorisággal történik meg.

Szakértők válaszoltak a kérdésre, hogy megeszi-e a macska a gazdát halála után

Stanley Coren, a British Columbia Egyetem pszichológiaprofesszora és a Psychology Today szerzőjének hála azonban nem maradunk adatok és következtetés nélkül most sem. 3 személyt kérdezett meg a témában. Valamennyien arról számoltak be, hogy ebben a helyzetben különbségeket figyeltek meg a macskák és a kutyák viselkedésében. Egy hölgy, aki az SPCA-nál (állatjóléti szervezet) dolgozott, és gyakran hívták házi kedvencek megmentésére, ezt mondta: „A kutyák óvták gazdájuk testét. Gyakran meglehetősen agresszívek voltak, amikor őrizték a testet, de nem ették meg azt. Úgy gondolom, hogy sok kutya inkább éhen hal, mint hogy megegye a gazdáját. Az orvosszakértők több esetben azt mondták nekem, hogy bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy az elhunyt illető macskái beleharaptak vagy beleettek a testbe.”

Egy mentős így nyilatkozott: „Általában akkor hívnak ki minket, ha van remény, hogy az egyén még életben van, ezért általában nemrégiben elhunyt emberekkel dolgozunk. Tapasztalataim szerint úgy tűnik, hogy a macskák elkezdik megrágni a testet, amint az kihűl. Kutyák esetében úgy tűnik, hogy ez a körülményektől függ. Általában ők úgy tekintenek a holttestre, mintha még mindig a gazdájuk lenne. Úgy tűnik, hogy a kutyák nem eszik meg az embert ebben az esetben. Persze nem tudom, mi történik, ha a test már régóta ott van, és az állat éhezik.”

Egy nyugdíjas rendőr tapasztalatai: „A rendőrségnél eltöltött 20 év alatt több olyan esettel is találkoztam, amikor egy ember lakásban hunyt el, és csak a házi kedvencei voltak a közelben. Ezekre visszaemlékezve úgy tűnik, hogy ha az illető frissen elhalálozott, a kutya békén hagyta, de a közelében maradt, és védte. Azonban amint a test bomlásnak indult, már más volt a helyzet. Emlékszem néhány esetre, amikor a kutya megette a bomló test egy részét. Úgy gondolom, hogy ez azért lehetett, mert ha a bomlás beállt, az illatnyomokat, amelyek azonosítják a holttestet, mint gazdát, eltűntek. Úgy emlékszem, hogy az esetek legalább felében, amikor a testet 48 órán belül fedezték fel, bizonyíték volt arra, hogy a macska rágcsálta a holttestet.”

Ez okozhatja a viselkedést

Néhány adat alapján, amellyel a korábban említett francia tanulmány szolgál, megpróbálhatunk választ adni a kérdésre. Azt találták a kutatók, hogy az esetek 24%-ában, amikor a holttestet egy napon belül megtalálták, volt bizonyíték arra, hogy a kutyák fogyasztottak az elhunytból. Markus Rothschild, egy berlini eset igazságügyi orvosszakértőjének javaslata a magyarázatra: „Az ilyen viselkedés egyik lehetséges magyarázata, hogy egy kisállat először nyalogatással vagy bökdöséssel próbál segíteni egy eszméletlen gazdáján. Ha ez nem vezet eredményre, az állat viselkedése erőszakosabbá válhat, és pánikállapotában harapáshoz vezethet.” Azt pedig tudjuk, hogy a harapás ahhoz vezet, hogy a kutya vagy a macska megízlel egy kis vért, ami serkentheti az evési ösztönét.