hirdetés

Mikor és hogyan kell közbeavatkozni? A jogász válaszol, mit tehetünk akkor, ha valaki gyűjtögeti a macskákat

Dr. Kajó Cecília

2023. február 20 - Képek: Getty Images Hungary

Állatkínzás-e a gyűjtögetés? Mind mennyiségi, mind minőségi oldalról megközelíthetjük a problémát. Közismert tény, hogy a kutyáknál testmérettől függően előír a jogszabály egy minimum tartásihely-nagyságot, amelyet figyelembe véve az ingatlanunk nagysága gyakorlatilag az a fő korlát, amely meghatározza az általunk tartható kutyák számát. Csoportos tartás esetén például 6 m² a tartási hely minimum nagysága, ami azt jelenti, hogy egy 60 m²-es lakásban jogszerűen tartható 10 kutya. A jogszabály nem különböztetni meg az emberi lakhatásra szolgáló részeket az állatok tartására esetleg kijelölt részektől, nem beszél hasznos alapterületről, egyszerűen négyzetméterben számol. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyébként akármilyen jólnevelt, együttműködő és kistermetű is az a 10 kutya, észszerű dolog ennyi állatot egymás hegyén-hátán tartani. De mi a helyzet a macskákkal?

hirdetés

A jogalkotó az állatvédelmi törvény 1998-as megalkotása és a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló kormányrendelet 2010-es megalkotása és hatályba lépése idején rendkívül kutyaközpontú volt. Velük kapcsolatban van a legtöbb megfogható, egzakt előírás. A macskák és a görények konkrét előírások kapcsán előkerülnek még ott, hogy kölykeiket 8 hetes koruk előtt nem választhatják el az anyaállattól, és ha például forgalmazásra kerül sor, úgy ez alatt a kor alatt csak az anyaállattal együtt adhatóak el. De tartási helyről szó sincs. Jogsegély-szolgálatunknak van néhány vesszőparipája, az egyik a kijárós macskatartás ellenzése, és nem elsősorban azért, mert jogszabály is tiltja, hanem mert a kijárós macska ezernyi veszélyt rejt az élővilágra és a külvilág is rá (ha csak az elmúlt idők sajnálatos mérgezéses és légpuskás eseteit vesszük). De mekkora tartási hely kell egy macskának, ha józan ésszel belátjuk, hogy háziasított fajként már nincs szüksége vadászatra, a szabad világban való csatangolásra?

Az állat habitusa meghatározó

Egy jó jogász válasza az, hogy „attól függ”. Vagyis az állat egyedi személyiségétől, habitusától függően egy észszerűen kialakított tartási helyre kell törekednünk, ahol megfelelően tud táplálkozni, pihenni, és ha többi fajtárssal tartjuk együtt, elbújni. Ha más fajba tartozó családtagokkal együtt tartjuk, akkor pedig figyelemmel vagyunk az olyan alapvető ismeretekre, hogy melyikőjük milyen típusú állat: ragadozó vagy préda, vadász vagy rejtőzködő, háziasított vagy vadállat (például a papagájok!), stresszeli-e, ha más fajba tartozó egyedekkel egy háztartásban tartjuk, stb…

Ez a kívánalom a mennyiségi helyett már a minőségi kategória: nem más mint a jó gazda gondosságának követelménye. A jó gazda ugyanis tisztában van a választott házi kedvenc etológiai-biológiai sajátosságaival, az adott egyed életkorával, állapotával és az azzal járó igényekkel: vagyis hogy a kölyköknek más az életritmusuk, mint az idős állatoknak, hogy a vemhes állatoknak vagy éppen a műtét után frissen lábadozóknak nyugalomra van szüksége. Ezek mind befolyásolják „a” tartási hely jellemzőit, ami tehát így nem egy statikus, változatlan fogalom az állat élettartama alatt, hanem életkoránál, egészségi állapotánál és más tényezőknél fogva változásban van, és időnként változtatni kell rajta.

Nemcsak a testméretet, hanem az életmódot is figyelembe kell venni

Elsősorban biztonsági megfontolások alapján, de az állat testméreteit, illetve életmódját is figyelembe véve tartalmaznak még tartási helyre vonatkozó előírásokat például a veszélyes állatokat szabályozó jogszabályok, illetve az állatkerti-vadasparki elhelyezést is szabályozza a jog. Ezért is szomorú látni, amikor a felkapott családi simogatóban úgy tartanak rókát, hogy az előírt ásási követelmény nem teljesülhet, mert az állat lebetonozott kifutóban van, az ellenőrzésre kiérkező hatósági állatorvos pedig „megsajnálja” a fenntartót, mert nem volt elég bevétele az elmúlt időszakban. Így nem kötelezi arra, hogy teremtse meg az állatnak a jogszabályban előírt követelményeket.

A pszichológiai háttér

Az állatgyűjtögetésnek komoly pszichológiai háttere is van. A jog két irányból, az említett mennyiségi irányból tudja megközelíteni kutyáknál, és tudja arra kötelezni az állattartót, hogy az ingatlana nagysága által lehetővé tett maximum állományt tartsa (ha pedig többet, csökkentse az állományt, természetesen nem eutanáziával, hanem az állatok máshol történő elhelyezésével, állatvédők bevonásával, stb…). Megközelíthető mennyiségi oldalról még a veszélyes állatok (mint jogi fogalom) tartására vonatkozó, egyes fajokra lebontott tartási módok és előírások mentén, illetve az állatkerti-vadasparki tartási helyek kapcsán. (Egy példával: 2 rókára minimum 30 m² tartási hely mint külső kifutó kell essen. Minden további egyed esetén további 4 m²-rel növelendő a kifutó, ahol búvóhelyet és ásási lehetőséget kell biztosítani. Vagyis egy ennél kisebb méretű, lebetonozott kifutó, ahol nincsen olyan kutyaház vagy bármely más ilyesmi búvóhely, nem megfelelő tartási hely az állatoknak.)

Mikortól beszélünk macskahalmozásról? 

Macskákra konkrét négyzetméter-nagyságot nem találunk egyetlen jogszabályban sem, Így a mennyiségi előírások helyett a minőségi előírással tudunk dolgozni. A jó gazda gondosságát vizsgáljuk akkor, amikor valaki tíz, húsz, harminc vagy ennél több macskát is összehalmoz lakásában vagy ingatlanán. Az ilyen emberek sokszor valamilyen személyiségzavarral küzdenek, illetve elhatalmasodik rajtuk a messiás-komplexus, az élet-halál ura vagyok érzés. Sokszor az élet más területein sikertelennek, jelentéktelennek érzik magukat, nincs karrierjük és most itt nem arra gondolok, hogy nem lettek hatalmas tudósok vagy sikeres igazgatók, hanem egyszerűen nem találták meg a számításukat az életben, nem találtak rá arra, amit szívesen csinálnak, legyen az a karkötőkészítés vagy a kiflisütés. Az állatokkal kapcsolatban viszont sikeresnek érezhetik magukat, az állatoktól szeretetet, más emberektől figyelmet, adományokat kaphatnak – egészen addig, amíg valaki józanul fel nem méri, hogy ez így nem mehet tovább. Akkor természetesen az egész világ ellenséggé válik.

Mit tehetünk, ha ilyet észlelünk?

A jó gazda gondosságát a macskagyűjtögetőknél úgy lehet leginkább értelmezni, alkalmazni és az adott élethelyzetre modellezni, hogy felmérjük, hogy hány darab, milyen korú, milyen nemű, milyen állapotú állatot tartanak. Milyen a viselkedésük, vannak-e dominanciaharcok, sérülések, esetleg pusztulás? Jogalkalmazóként akár bevonhatunk hozzáértő igazságügyi szakértőt, ha úgy érezzük, hogy ide a „józan ész” kevés, és mi magunk nem tudjuk kellőképpen alátámasztani azt a döntésünket, hogy az adott ingatlanon tartott macskák számát radikálisan csökkenteni kellene.

Amennyiben tudomásunk van arról, hogy valaki a lakókörnyezetünkben túl sok macskát tart, és ez már az állatok jóllétére is kihat, keressük fel a közeli állatvédő szervezetet vagy a jegyzőt a problémával.

jogász jogász válaszol jogszabályok macska a lakásban macska halmozása macska tulajdonjog sok macska több macska
hirdetés

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A kutyákat is szereted?
Látogass el az Az én kutyám oldalunkra is!