hirdetés

Sorsunk a kezdetektől összefonódott: a civilizáció bölcsőjéből indultak útra a háziasított macskák is

Hangai Lilla

2023. április 14 - Forrás: Képek Getty Images Hungary

Egy, a közelmúltban készült tanulmány alapján a macskák génjei bepillantást engednek abba a különleges folyamatba, ahol a mezőgazdaság létrejött és elterjedt az ókori Mezopotámiában. Ennek következtében össszefonódott a sorsunk és létrejött a cicák világméretű migrációja is. Nem is macskák lennének, ha nem egyből ekkora fába vágták volna a fejszéjüket.

hirdetés

Mezopotámia egy közel-keleti terület az ókorban; a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt. A világ egyik legrégibb társadalma, az emberi civilizáció bölcsőjeként is szoktak rá hivatkozni. És a macskák már itt is mellettünk voltak!

200, a világ különböző pontjáról származó genetikai markert hasonlítottak össze

Közel 10 000 évvel ezelőtt a termékeny félholdban megtelepedő emberek először váltak vadászó-gyűjtögetőkből gazdálkodókká. Ennek szinte egyenes következménye volt, hogy szoros barátságot kötöttek a rágcsálókat levadászó macskákkal. Az új tanulmány szerint az emberek számára ez az életmódváltás volt a katalizátor a macskák háziasításának folyamatában. Olyan megbízható társakká fejlődtek a cirmosok, hogy a szolgálataikra nemcsak otthon, hanem az utazásaik során is igényt tartottak.

Leslie A. Lyons macskagenetikus és Gilbreath-McLorn, a Missouri Egyetem Állatorvosi Főiskola összehasonlító orvostudományának professzora gyűjtötte össze és elemezte számos macska DNS-ét Mezopotámia területén, valamint egész Európában, Ázsiában és Afrikában. Közel 200 különböző genetikai markert hasonlítottak össze.

„Az egyik fő DNS-marker, amelyet vizsgáltunk, a mikroszatellita volt, amely nagyon gyorsan mutálódik és nyomokat szolgáltat a közelmúltbeli macskapopulációkról és a fajták fejlődéséről az elmúlt néhány száz évben. Egy másik kulcsfontosságú vizsgált DNS-marker az az egypontos nukleotid-polimorfizmus volt, amely egyedülálló alapon változik az egész genomban, így szintén nyomokat hagyva több ezer évvel ezelőtti történetükről. Mindkét jelző tanulmányozásával és összehasonlításával elkezdhetjük összerakni a macskák evolúciós történetét.” – magyarázta Leslie A. Lyons.

Maradtak ugyanolyanok

Lyons hozzáteszi, hogy bár a lovak és a szarvasmarhák különböző időpontokban tapasztaltak meg különféle háziasítási eseményeket a világ eltérő részein, a tanulmányban szereplő elemzés alátámasztja azt az elméletet, miszerint a macskákat valószínűleg először a termékeny félholdban háziasították. Csak ezután vándoroltak el együtt az emberekkel a világ minden tájára.

A macskafélék génjeiket nemzedékeken át adják tovább leszármazottaiknak, így a nyugat-európai macskák genetikai felépítése például már messze eltér a délkelet-ázsiai macskákétól. Ezt a folyamatot „távolság általi izolációnak” nevezik.

A kutyákkal és más háziasított állatokkal ellentétben mi nem igazán változtattuk meg a macskák viselkedését a háziasítási folyamat során. Ha szabadon engednénk őket a vadonba, valószínűleg továbbra is kártevőkre vadásznának. Viselkedésüknek köszönhetően képesek lennének túlélni és párosodni is.” – magyarázta a macskagenetikus.

Egy magasabb cél érdekében

Lyons szerint, aki több mint 30 éve kutatja a macskagenetikát, az ehhez hasonló tanulmányok is alátámasztják a nagyobb célt, miszerint a macskákat orvosbiológiai modellként használják majd olyan genetikai betegségek tanulmányozására, amelyek mind a macskákat, mind az embereket érintik. Ilyen például a policisztás veseelégtelenség, a vakság és törpeség.

Egy 2021-es tanulmányban ugyanis Lyons és munkatársai megállapították, hogy a macska genom szekvenciája jobban hasonlít az emberéhez, mint szinte bármely más nem főemlős emlősé.
„Az összehasonlító genomika és a precíziós gyógyászat kulcsszerepet játszik az »Egy Egészségnek« nevezett koncepcióban, ami azt jelenti, hogy bármi, amit tehetünk a macskák genetikai betegségeinek vagy azok kezelésének tanulmányozása érdekében, hasznos lehet egy nap ugyanazon a betegségekben szenvedő emberek kezelésében” – fejtette ki a tudós.

betegség genetika háziasítás kutatás macska háziasítása ókor tanulmány történelem tudomány
hirdetés

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A kutyákat is szereted?
Látogass el az Az én kutyám oldalunkra is!