hirdetés

Azt mondják, hogy a macskáknak kilenc életük van. De vajon mire elég ez a 9 élet, ha valaki mondjuk 1500 éve él? A becslések szerint ugyanis a különös kisugárzással rendelkező, világhírű Key Marco macskát 1500 évvel ezelőtt faragták. 2019-ben végre téren és időn át visszatérhetett szülőföldjére, a floridai Marco-szigetre.

hirdetés

Ismersz, imádunk mindent, ami macska! Főleg akkor, ha rejtélyes és titokzatos, és valószínűleg a világunk és kultúránk alakulásában és formálódásában jelentős szerepe volt.

Tipikus macska

A cicust Frank Hamilton Cushing antropológus fedezte fel az 1896-ban, a sziget területén zajló ásatáson. A fából készült figura azért tudott ilyen szinte hibátlan állapotban fennmaradni, mert sárréteg zárta maga alá, ami így oxigénmentes környezetet biztosított, és megakadályozta a bomlást. Míg sok, ott talált műtárgy a levegő hatására szinte azonnal szétmállott, a macska meglepő részletességében ma is tündököl.

„A romlandó tárgyak, mint például a Key Marco macska, ritkák a régészeti feljegyzésekben. Jelentősége az emberi múltról, a kulturális sokszínűségről tárolt információkban rejlik, valamint abban, hogy ezek a kérdések milyen módon inspirálhatják a kutatókat és a nagyközönséget.” – magyarázta Torben Rick, a Smithsonian Intézet Nemzeti Természettudományi Múzeumának antropológiai osztályának elnöke.

A Key Marco macska a Kolumbusz előtti indián művészet egyik legszebb darabja, amelyet valaha Észak-Amerikában fedeztek fel. A mindössze nagyjából 15 cm magas, a Calusa indiánok által őshonos keményfából (buttonwood) faragott bajszos egy karizmatikus antropomorf szobrocska. Valószínűsíthetően állati zsírral való gondos dörzsölése nemcsak patinát hagyott maga után, de plusz segítséget is jelentett a fennmaradásához. Felfedezése óta 2019-ben először érkezett haza a Marco-szigetre más, ugyanazon az ásatáson talált tárgyakkal, köztük egy szertartási maszkkal, aligátorfigurával, festett emberi alakkal és tengeri teknősfigurával.

Mitől ekkora a jelentősége?

A nyúlánk, térdelő cicaszobor bevalljuk őszintén, minket emlékeztet egy karcsú női alakra is. De a valódi jelentősége nem ebben van. A Calusa indiánok, akiktől valószínűleg ez a műalkotás származik, már kihaltak az európai behatásnak köszönhetően. Összeomlott kultúrájukból csak csipeteket szedegethetünk össze, akár a városi galambok az eldobott péksütemények maradékaiból.

Meg Kassabaum, a Pennsylvaniai Egyetem Régészeti és Antropológiai Múzeumának észak-amerikai kurátora elmagyarázta azt is, hogy ezzel a felfedezéssel láthatjuk, hogy mik hiányozhatnak a leletekből, ilyen tárgyak ugyanis ritkán őrződnek meg: „Ezek a különleges leletek kiváló példái a Kolumbusz előtti floridaiak által használt összetett ikonográfiának, és valószínűleg mély rituális jelentőséggel bírtak az őket létrehozó emberek számára. Különösen a fatárgyakon maradt festék szolgál fontos emlékeztetőül a bennszülött művészek által elért részletesség és készség tekintetében. Sajnos csak sejtést ad arról, hogy milyen szépek lettek volna ezek a darabok, amikor elkészültek.”

A megtaláló, Frank Hamilton Cushing így írt róla: „…emberszerű lény párduc képében. Bár alig 15 cm magas, tartása méltóságteljesen hősiesnek mondható, és konvencionális vonalai a végsőkig mesteriek.

Míg a fej és az arcvonások – a fülek, a szemek, az orrlyukak és a száj – a legreálisabban van kezelve, megfigyelhető, hogy nemcsak a lábak és a lábfejek, hanem még a mancsok is, – amelyek vaskosan támaszkodnak ülő helyzetben a combokra vagy térdekre –, le vannak vágva, befejezetlenek. Úgymond megfosztották a karmaitól. És ez, megjegyzem, teljesen összhangban van a primitív szakerdotális művészet szellemével általában, amelyben régen is egy Isten vagy Hatalmas Lény alakjának megformálására törekedtek oly módon, hogy annak aspektusa vagy szelleme megdöbbentően feltáruljon.

amerika ásatás key marco macska szobor kiállítás macska történelem macskák a történelemből mitológia mítosz régészet történelem
hirdetés

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink

A kutyákat is szereted?
Látogass el az Az én kutyám oldalunkra is!