Az agyunkat támadja meg a macskák egyik parazitája

Akinek van macskája, az már biztosan hallott a Toxoplasma gondii nevű egysejtű parazitáról, amely a toxoplazmózis nevű betegségért felelős. Azt azonban kevesebben tudják, hogy ez a parazita képes egy kockázatkerülő egeret is merész, macskakereső rágcsálóvá változtatni. Ha egy ilyen egeret bekebelez egy macska, úgy az elősködőt könnyűszerrel továbbadja az embernek. De vajon milyen hatással van ránk, ha megfertőződünk a T. gondiival? Bennünket is zombiként irányít majd?

A feltett kérdésre a válasz igen összetett. Az eddigi vizsgálatok alapján a Toxoplasma gondii által megfertőződött emberek nagyobb valószínűséggel vállalnak nagyobb kockázatot, mint mások, de az nem teljesen világos, hogyan zajlik a folyamat.

A Toxoplasma gondii a világ lakosságának kétharmadát megfertőzte

A Toxoplasma gondii a legtöbb emlősben megélhet, de életciklusa egy egérben vagy patkányban veszi kezdetét. Mivel a macskák prédaállatai főként ezek a rágcsálók a szabadban, így nagyon egyszerűen megfertőződhetnek a T. gondii-val. A parazita egyetlen ismert szaporodási helye a macska bélrendszere, ami gazdag linolsavban. Ez a telítetlen zsírsav szükséges az egysejtű szaporodásához.

A bekezdésben említettük, hogy a T. gondii vakmerővé teszi a rágcsálókat, akik így nem menekülnek el a macska elől, hanem egyenesen keresik a társaságát. Ez pedig annak köszönhető, hogy a parazita képes arra, hogy manipulálja áldozatának az agyát. Ezzel éri el igen furmányosan, hogy szaporodhasson. A kutatásoknak köszönhetően már tudjuk azt is, hogy az egereket például vonzza a macska ürülékének az illata, ami szintén meglehetősen zavarba ejtő és szintén ennek az ügyes parazitának a műve.

Macskásként valószínűleg tudod, hogy a toxoplazmózis zoonózis, tehát embert is megfertőzhet, vagyis a T. gondiira nem vagyunk immunisak. Tulajdonképpen a lakosság kétharmada fertőzött. Ránk tapadhat az egysejtű, amikor kipucoljuk az alomtálcát és nem ügyelünk közben megfelelően a higiéniára, de megfertőződhetünk akár mosatlan zöldségektől, gyümölcsöktől is. De mit jelent ez pontosan ránk nézve?

A megfertőződés enyhe, influenzaszerű tünetekkel járhat

„Amikor először megfertőződünk, enyhe influenzaszerű tüneteink lehetnek, de a legtöbben észre sem veszik. Ha ön terhes nő, akkor a helyzet sokkal aggasztóbb, mert károsíthatja a gyermeket, de a fertőzötteknek többnyire nincs egészségügyi problémája vagy észrevehető tünete” – magyarázta Markus Fitza, a Frankfurt School of Finance & Management professzora, akinek kutatása arra irányult, hogy a parazita hogyan befolyásolhatja az üzleti világban meghozott döntéseket.

Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján ahogy a T. gondii miatt egy egér hajlamosabb lesz a kockázatvállalásra, úgy a T. gondii miatt az ember is kalandvágyóbb, vakmerőbb lehet. Ha a nagy egészet nézzük, az egerek és az emberek agyának szerkezete nagyon hasonló. Két tanulmány is készült – az egyik 370 embert elemzett Törökországban, egy másik pedig közel 600 embert Csehországban – amelyek kimutatták, hogy azok, akiknél pozitív a Toxoplasma gondii antitestek tesztje, nagyobb valószínűséggel szenvednek autóbalesetet. Azt azonban, hogy pontosan hogyan zajlik le a folyamat az agyban, egyelőre még nem tudják biztosan. Az említett kutatásokat végző tudósok szerint a parazita élethosszig megmaradó cisztákat hagy maga után. Feltételezhetően ezek a ciszták fokozzák a dopamin termelődését. (A vegyületről tudjuk, hogy befolyásolja az emberek kockázatszámításait.)

És ha ez még nem lenne elég teher a vállunkon, a toxoplazmózis és a dühkezelési problémák között is van összefüggés. A váltakozó explozív zavar (IED) néven ismert pszichiátriai rendellenességben szenvedőknél kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizálták a toxoplazmózist.

Azért van itt valami pozitívum is

Még mielőtt teljesen kétségbeesnénk, beszéljünk a pozitívumokról is. A veszélytől való félelem csökkenésének van előnye is. Markus Fitza tanulmányában kimutatta, hogy a parazitával fertőzött vállalkozók évente átlagosan 6000 dollárral többet keresnek. Közel 1500 biológia és üzleti tanulmányokat folytató hallgatót teszteltek egy amerikai egyetemen. Az üzleti szakokon tanulók 1,4-szer nagyobb valószínűséggel lettek T. gondii pozitívak, mint a biológia szakokosok, az üzleti szakokon belül pedig a vállalkozói specializáción lévők voltak 1,7-szer nagyobb valószínűséggel pozitívak, mint azok, akik más, kevésbé kockázatos szakterületet választottak. Fitza 197 szakembert is tesztelt, akik vállalkozók számára megrendezett eseményeken vettek részt. Közülük 124-et fertőzött meg a parazita, ebből 17 személy indította el saját vállalkozását, míg a 73 nem fertőzött ember közül csak 4 volt ilyen. Noha a mintavétel mérete kicsi volt, az eredményeket későbbi, nagyobb tanulmányok is alátámasztották.

Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy egyelőre nem tudják pontosan, milyen módon kontrollálja az emberi agyat a Toxoplasma gondii. Egyesek szerint a rágcsálók esetében előfordulhat, hogy a parazita olyan molekulákat választ ki, amelyek valamilyen módon újrahuzalozzák az agyat, mások szerint a dopamintermelést zavaró agyciszták okozhatják a módosulást. Egy újabb elképzelés szerint a T. gondii gyulladást vált ki a rágcsálók agyában, ami módosítja az agy működését.

Még a tanulmányok eredményei ellenére is kijelenthetjük, hogy a T. gondii nem teszi az embert esztelen zombivá, a parazitának ugyanis nem származik semmilyen előnye az emberi viselkedés kockázatossá tételében. Ugyanakkor ha van macskád vagy sokat vagy macskák közelében, érdemes a fontos döntések meghozatala vagy a vezetés közben erőltetni a higgadt döntéshozatalt. Biztos, ami biztos.