hirdetés

Megilleti az exeket Cirmi „láthatási joga”? Dr. Kajó Cecília jogász válaszol

László Enikő

2022. június 12 - Forrás: Dr. Kajó Cecília /Képek: Getty Images Hungary

A következőkben Dr. Kajó Cecília jogász fejti ki, hogy válás esetén kit illet meg a macska tulajdonjoga és megilleti-e a másik félt a láthatási jog.

hirdetés

Valamiért tartja magát az a közkeletű vélekedés, hogy ha egy házasságban vagy egy élettársi kapcsolatban együtt gondozták a felek a családi kedvenceket (kutyát, macskát, papagájt, stb.), akkor a válás során mindenképpen meg kell egyezni a sorsukról. Ez vagyonjogi szempontból – elsősorban értékesebb állatnál – kétségkívül fontos kérdés lehet. De önmagában Buksi vagy Cirmi jövőbeli sorsát nem kell elrendezni: a tulajdonosánál marad, aki nem köteles „láthatást” biztosítani a másik félnek. Lehet természetesen egyezség tárgya az a felek között, hogy az állatot felváltva viszik kutyaiskolába, kozmetikába, állatorvoshoz vagy máshova, vagy amíg egyikőjük nyaral, addig a másik vigyáz rá. Vagy időnként meglátogathatják a családi kedvencet, de nincs egyszerűen olyan jogszabályi szakasz, ami kötelezővé tenné azt, hogy a gyermekfelügyelet mintájára az „állatfelügyeleten” is osztozzanak a felek.

A láthatási jog válás esetén

Érdekes kérdéssel fordult hozzám nemrég egy hölgy. Volt párjának ügyvédje szólította fel levélben arra, hogy a válás után is biztosítsa előre egyeztetett időpontban a közös családi kedvenc macska láthatását a volt férjnek. Ellenkező esetben megszegi a „jó gazda gondosságának” állatvédelmi törvényben lefektetett fogalmát. Megítélése szerint a jó gazda gondosságába az állat megfelelő mentális állapotáról való gondoskodás is beletartozik. Mivel sokáig éltek együtt, a macska megszokta, hogy ketten gondoskodnak róla, amit sajnálatos módon ugye nem tudnak a továbbiakban fenntartani. Ugyanakkor időnként egy-egy találkozással esetleg pótolni lehetséges. A macskát persze nem kérdezte meg senki….

Amilyen gyakran felmerül mint zsarolási potenciál a válófélben lévő felek között a „mi legyen az állattal” kérdéskör, nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a jelenleg a leginkább az ingó kiadása per kategóriába sorolható esetleges eljárás során valaki szakértői véleménnyel kívánná alátámasztani, hogy az állat a kapcsolat megromlása és az egyik fél elköltözése óta lehangolt, visszahúzódó, netán egyenesen depressziós.

A tulajdonjog igazolása

Visszatérve arra, hogy az állat sorsáról, láthatásáról, felügyeletéről gondoskodni nem kell, hiszen főszabály szerint marad a tulajdonosnál (hacsak nem viszik el és zsarolják vele egymást az exek), ez talán a legérzékenyebb pontja egy-egy ilyen lehetséges jogvitának: mármint a tulajdonjog igazolása. Ha már családi kedvenc, vagy van aki egyenesen gyerekének, kisfiának-kislányának hívja a kutyáját, macskáját, akkor bánjunk is vele úgy az élet minden területén. Vagyis, ahogy valaki a gyermeke fontos iratait is gyűjti egy külön mappában, az orvosi leletektől kezdve minden fontos dolgot, úgy az állatnak is legyen egy mappája (biztonság kedvéért egy másolat máshol elrakva, hátha egyszer arra térünk haza, hogy nemcsak az állat nincs a lakásban, de a vele kapcsolatos fontos iratok is eltűntek…), amiben a fontos iratokat tartjuk.

Ha bekövetkezne a legrosszabb, és tényleg elvitték otthonról a kedvencünket, amíg mi dolgoztunk, első dolgunk legyen az állatorvossal regisztráltatni a „lopott” státuszt a petveten. Utána pedig, amennyiben a felszólítás-egyezkedés nem működőképes, tegyünk feljelentést a rendőrségen. Az eredeti vagy a biztonsági másolat mappából pedig mellékeljük a tulajdonjogunkat igazoló iratokat (ez elsősorban adásvételi szerződés, számla, törzskönyv, oltási könyv, útlevél, transzponder-azonosító beültetésekor kapott bejelentőlap-másolat, fotók, videók, tanúnyilatkozatok lehetnek, illetve leginkább ezek kombinációi).

Igazán elmérgesedett párkapcsolatokban pedig ne lepődjünk meg, ha a másik fél is előáll hirtelen tíz-húsz tanúval, akik becsszó igazolják, hogy az az állat mindig is az övé volt, ő vette, és a legdrámaibb érvet előhozva: őt mindig is jobban szerette, neki ezért jobban jár.

Dr. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára

Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.

Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.

Dr. Kajó Cecília jogász jogász válaszol macska tulajdonjog válás
hirdetés

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink