hirdetés

Szingapúri macska fajtaleírás: a világ legkisebb termetű cicája, akivel ritkán találkozhatsz hazánkban

László Enikő, 2022. április 3 - Képek: Getty Images Hungary

1991-ben Szingapúr nemzeti örökségének nyilvánították, ezt az egykor csatornamacskának csúfolt apró testű cicát, akit igen nagy személyiséggel áldott meg a sors.

hirdetés

Bár első pillantásra nagyon hasonlít az abesszinhez, a szingapúri macska valójában az eddig ismert legkisebb macskafajta a világon. A kicsi termetben azonban hatalmas személyiség lakozik, a szingapúri ugyanis élénk, vidám és érdeklődő társ, aki szeret részese lenni az otthoni eseményeknek.

Eredete

Úgy tartják, hogy a szingapúri macskák ősei a világ minden tájáról származnak, ugyanis a szingapúri kikötőben számtalan cica megfordult, akik véletlenszerűen keveredtek. Később aztán ezen állatok egyike vált a fajta egyik közvetlen ősévé. A hetvenes évek elején Hal Meadow amerikai geofizikus Délkelet-Ázsiában járt munkaügyben. Mivel felesége macskatenyésztő volt, hazaküldött neki néhány spriccelt cirmos bundájú szingapúri egyedet. Később a feleség is Szingapúrba ment, ahol folytatta az Egyesült Államokban megkezdett szelektív tenyésztést. Amerikába 1975-ben tértek vissza, öt barna foltos macska társaságában. Ők voltak Ticle, Pusse, Tes, George és Gladys. Ők öten, és Chiko (akit később egy szingapúri menhelyről fogadtak örökbe más tenyésztők) képezték az első szingapúriak őseit, bár hozzájuk hasonló macskák valószínűleg legalább egy évtizede, ha nem régebb óta éltek Délkelet-Ázsiában.

A fajtához hasonló küllemű macskák gyakoriak a régióban, és valószínűleg van valamilyen kapcsolatuk a sziámi és burmai macskákkal. A Meadow által felfedezett szingapúri egyedek az abesszin spriccelt cirmos gént és a barna színt adó burmai gént tartalmazó macskák párosításából származhattak. Egy 2008-ban közzétett DNS-vizsgálat nem mutatott jelentős genetikai különbséget a burmai és a szingapúriak között. Ennek következtében sokan úgy gondolják, hogy a szingapúri nem más, mint a sziámi és a burmai keresztezése. Egyesek csak azért utaztak Szingapúrba, hogy saját szemükkel győződjenek meg arról, hogy az utcákon valóban élnek a fajtához hasonló egyedek.

A szingapúriakat a TICA 1979-ben, a CFA pedig 1982-ben fogadta el regisztrációra. A fajtának azonban eleinte nem volt túl jó a hírneve. A szingapúri macska a szingapúri kikötőkben élő kóbor cicák az elődei, akik a halászok hátrahagyott halmaradéka után kutattak naphosszat. Emellett csatornákban is gyakran járkáltak, így csatornamacskának csúfolták őket. Egyes források szerint ezen „föld alatti életmódra” vezethető vissza a szingapúri kicsi termete.

Fajtastandard

A szingapúri a jelenleg ismert legkisebb macskafajta, testtömege csupán 2 kg körül mozog. Feje kerek, orra rövid, határozott. Fülei nagyok, a fültőnél szélesek, egymástól távol ülnek. Végük hegyes, a fülkagyló tág. Szemei nagyok és mandula alakúak. Nyaka rövid és izmos. Lábai vékonyak, de izmosak, közepesen hosszúak. A mancsok kicsik és oválisak. Farka vékony, közepesen hosszú, vége enyhén lekerekített. Szőrzete rövid, testhez simuló, a vállnál valamivel hosszabb. Tapintása selymes. Színe elefántcsont alapú, spriccelt cirmos és barna csíkokkal. Várható élettartama 11-15 év.

Jelleme

Az apró szingapúrinak kedves, halk hangja van, de ez a huncut, intelligens és aktív macska más módon is tudtodra adja jelenlétét: kis labdákat kerget a folyosón, csörgeti a macskajátékokat, felmászik a függönyökre vagy bármi másra, ami a magasból nyújthat számára kilátást. Vidámságát, játékosságát felnőtt korában is megőrzi.

Szereti az embereket, és nem fél találkozni idegenekkel. Szeret gazdája ölében pihenni, és kiváló ágymelegítő a hideg téli éjszakákon. Élénk természete ellenére szelíd barát, aki félreteszi tevékenységeit, hogy társaságot nyújtson, amikor rossz az időjárás. A maradék idejében pedig imád felfedezni, megfigyelni, hiszen kiváltképp kíváncsi fajta. Könnyen kimutatja szeretetét, dorombol, bújuk gazdájához, igazán ragaszkodó kedvenc.

Ideális környezet

A szingapúri a legjobban olyan otthonban érzi jól magát, ahol rengeteg társasága lesz, legyen az ember vagy egy másik háziállat. Kifejezetten kerüli a konfliktust, igazán békés lélek. A kutyákkal is jól kijön, ahogy fajtársaival is. Azonban olykor szereti a nyugalmat is, így fontos, hogy legyen biztosítva számára egy kellemes, csendes hely, ami lehetőleg magasan helyezkedik el.

Ápolás

Karmait vágni kell, ha túl hosszúra nőnének, illetve érdemes fogait is rendszeresen tisztítani. Puha, nedves kendővel időnként át kell törölgetni szemeit, ugyanis könnyezésre hajlamos fajta. Az esetleges fertőzések elkerülése érdekében használj külön területet a kendőből mindkét szem számára.

A fülek tisztaságát hetente ellenőrizni kell. Ha piszkosnak tűnnek, vattakoronggal vagy puha, nedves ruhával, amelyet almaecet és meleg víz 50-50 arányú keverékével benedvesítettél, töröld át. Mivel minden macska kényes alma tisztaságára, így a szingapúrinál is ügyelj, hogy mindig makulátlan legyen tálcája. Bundáját elegendő heti egyszer átfésülni egy sűrű fogú fésűvel.

Gyakori egészségügyi problémák

A tenyésztők aggodalmára ad okot az angolul uterine inertiának nevezett állapot, amely a magzat kilökődésének képtelensége a gyenge izmok miatt. Ez a probléma jelen volt az egyik fajtát alapító macskában, és ma is néhány szingapúri nősténynél megjelenik. A betegségben szenvedő egyedek sokszor csak császármetszéssel képesek világra hozni utódaikat.

Egy másik probléma, amely a fajtát érinti, a piruvát-kináz hiánya, amely hemolitikus anémiához, vérszegénységhez vezet. A röviden PKD néven ismert (nem tévesztendő össze a policisztás vesebetegséggel) öröklött genetikai betegséget a vörösvértestek energia-anyagcseréjéhez fontos enzim hiánya okozza. A tipikus tünetek közé tartozik a letargia, hasmenés, étvágytalanság, rossz szőrzetminőség, fogyás és sárgaság. Létezik egy teszt, amely segítségével meg lehet állapítani, hogy a macska érintett-e, vagy megszabadult-e a betegségtől. Szerencsére a PKD-s szingapúriak általában normális életet élhetnek.

(Felhasznált irodalom: Szinák János – Veress István: Macskakalauz, Jean-Luc Renck: A macska, Laura Aceti – Viola Autieri: Legjobb barátunk, a macska)

hirdetés
Webshop
További cikkeink

Keresés az oldalon