A macskák bűnös emberek, akik vissza lettek küldve a világra? Érdekességek a kelta hiedelmekről

Mindig rendkívül érdekes foglalkozni olyan történelmi vonatkozású kérdésekkel, mint az állatok szerepe, illetve megítélése különböző ókori és középkori kultúrákban. Az egyik legizgalmasabb aspektusba az ókori kelták helyezik a cicákat, akik úgy tartják, hogy ezek az állatok valójában olyan elkárhozott lelkek, akik visszatértek az alvilágból, és macskaformában kísértik az emberiséget. Ők egyébként istenként is tisztelték ezeket az állatokat. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány érdekességet a kelták macskákhoz fűződő különleges viszonyáról.

A macskákat mindig is különös misztikum övezte, hol istenként imádták őket, hol pedig kvázi inkvizíciós perek segítségével üldözték őket. A különös állatoktól való félelem a középkorban olyannyira elfajult, hogy sokszor a boszorkányokkal egyetemben égették el a cicákat. Mondván, hogy valójában ezek az állatok segítették azoknak természetfeletti erejét. Ezen hiedelmeknek mondhatni melegágyai voltak a kelta legendák, melyek hasonlóképpen úgy tartották, hogy valójában a macskák holtak lelkei, akik állti alakot öltöttek.

Macskák szerepe a kelta mitológiában

A kelta mitológiában a macskára tulajdonképpen vadállatként tekintettek, amelyet egyszerre istenként imádtak a különleges misztikuma folytán, és ugyanakkor maximálisan meg is vetettek, miután úgy vélték, hogy valójában gonosz emberként elhunyt holtak lelkei ezek az állatok. Különös érdekesség, hogy a középkorhoz hasonlóan leginkább azon emberek kívántak kapcsolódni ezekhez a lényekhez, akik a természetfeletti után kutattak, és valamelyest átjárót, illetve csatlakozási pontot kerestek a földöntúli és az evilági dolgok között.

A macskák kapui a túlvilági létezésnek?

Alapvetően úgy tartották, hogy ezek az állatok kapui a túlvilági létezésnek. De ez az átlagos emberből nem feltétlen azt váltotta ki, hogy kíváncsiságból hajtva keresse ezekkel a lényekkel a kapcsolatot. Sokkal inkább arra vezette őket, hogy rettegjenek a cicáktól. Úgy vélték, hogy az állat közelsége azt jelzi, hogy az ördög valahol a közelben van. Ez a hiedelem pedig olyannyira beleitta magát a köztudatba, hogy szimplán a macskák birtoklása is bűncselekménynek, és egyben rendkívül veszélyesnek számított.

Léteznek tündérmacskák?

A kelták azonban nem csak negatív jelzőkkel ruházták fel a cicákat. Hiedelmük szerint léteztek olyan macskafélék is, akik tündérek voltak. De természetesen ennek a negatív változata is megtalálható a mitológiájukban, ugyanis más cicákat boszorkányoknak és szellemlényeknek tartottak, akik pusztán megtévesztés végett néhol macskaalakot öltenek. Ám ezek, a hiedelmek szerint különböznek a hétköznapi cicáktól, ugyanis feketék és hatalmasok, akiknek fehér folt található a mellkasán. Őket egyébként gyakorta tartották a kelta harcosok szimbólumának is.

Hogyan vélekedtek az emberek a kelta kultúrában a macskákról?

A kelta mitológiában a macska egy olyan lénynek számított, amelyet egyaránt tiszteltek, de ugyanakkor féltek is tőle. Azonban azok az emberek, akiket vonzott a túlvilág és az ismeretlen, mind úgy vélték, hogy válaszokat találhatnak ezen állatok kilététben. Így akinek hajlamuk volt az ilyesfajta érdekességek felkutatására, keresték a cicák társaságát, és mondhatni istenként tekintettek rájuk.

Félelemből macskákat is gyilkoltak

Az attól való félelem, hogy a macskák valójában gonosz szellemek, akik azért tértek vissza állati test formájában, hogy kisértsék az embert, olyan komoly félelmet ébresztett a legtöbbekben, hogy szükségesnek tartották ezeket a szerencsétlen állatokat meggyilkolni. Így jelentősen le is csökkentették azoknak a macskáknak a számát, akik a környéken éltek.

A középkorban is így terjedhetett el a macskáktól való félelem?

A történelem során gyakorta fordult elő, hogy egyes kultúrák átvették más népek hagyományát. Hiszen egyik hiedelemvilág merítkezett a másikéból. Így formálódott át egyre inkább a kultúra és népek macskákhoz való viszonya. Ennek köszönhetően egyre több nemzet tartotta közveszélyesnek a macskákat, és egyre inkább tartották úgy, hogy olyan szellemi lények ezek az állatok, melyektől félni kell. Valószínűsíthetően ezekre a legendákra vezethető vissza az, hogy napjainkig is sokan félnek a fekete macskáktól úgy gondolván, hogy már a puszta látványuk is balszerencsét hoz magával.