A cirmos macskák lenyűgöző eredete és története: kapcsolatban állnak Mohamed prófétával és Szűz Máriával
Hangai Lilla
2023. április 7 - Képek: Getty Images Hungary
Hangai Lilla
2023. április 7 - Képek: Getty Images Hungary
A cirmos macskákról a legtöbbeknek egy mini tigris jut eszébe vad csíkozással. Nem egy önálló fajtáról van szó, hanem egy szőrmintáról, ami megjelenhet különböző fajtákban és különböző színkombinációkban is. A mintázat génje minden házi macskában jelen van, sokan úgy gondolják, hogy ősük az egyiptomi mau lehetett.
De hogy mi köze a cirmos macskák titokzatos személyének Mohamed prófétához, Szűz Máriához vagy egy drága selyemszövethez, arra máris kitérünk.
Egy Bibliai legenda szerint egy cirmos macska bújt a kis Krisztus mellé a jászolban, amikor Mária megkérte az istállóállatokat, hogy vegyék körül fia születési helyét és tartsák őt melegen. A cica megnyugtató melegséggel és dorombolással vette körül a fiúcskát, amiért Mária annyira hálás volt, hogy a macska homlokára tette a kezdőbetűjét, az „M” betűt. Innen a jellegzetes mintázat a cirmoscicák homlokán.
Az iszlám legendái arról is beszámolnak, hogy Mohamed próféta mennyire szerette a macskákat. Egyszer levágta egy ruhájának ujját, amikor el kellett indulnia imádkozni, csak hogy ne ébressze fel a ruhaujjon szunyókáló macskát, Muezzát. Ebben a történetben azonban nem Mária adományozta a cirmosok homlokán lévő „M” betűt, hanem Mohamed, hogy szimbolizálja irántuk táplált szeretetét. A macskákat az iszlám vallásban még ma is általában védik és tisztelik; a mecsetbe is bevihetők.
A cirmos szó, angolul „tabby” eredetileg egy csíkos selyemszövet neve volt a 17. és 18. században. A bagdadi Attabiy negyedből származó selyem neve később „atabis”-ra módosult, amiből aztán „tabis” lett, és végül „tabby”.
A források szerint először az 1690-es években használták a csíkos macskák leírására. 1871-ben egy 9,5 kg-os, tekintélyes méretű angol cirmosról tettek említést, aki szerepelt a világ legelső macskakiállításán, amelyet a londoni Kristálypalotában tartottak.
A cirmos mintázatnak 4 fő altípusa van.
A makréla mintás macskákon hosszú, keskeny, párhuzamos csíkok futnak. Halcsontvázra emlékeztethet ez a típusú sávozás, ami a leggyakoribb. A klasszikus rajzolat esetében szélesebb, ívelt csíkok jelennek meg, valamint három nagyobb sávot figyelhetünk meg rajtuk, amelyek a vállaktól a farokig futnak. Remek példa erre az amerikai rövidszőrű mintázata. A foltos cirmos mintát hívják hiúznak is. Többek között az ocicat és az amerikai csonkafarkú is lehet ilyen. Míg az agouti a többi típustól eltérően kevésbé hangsúlyos. Ezeken a cicákon alig vannak cirmos jegyek, amelyek ráadásul vékonyak és aprók is.
A leggyakoribb mintázatról van szó összességében, még akár kalikó macskáknál is előfordulhat. Valószínűleg azért vannak ilyen szép számmal, mert az eredeti szürkés minta remek álcaként szolgált a vadonban.
Mivel ilyen régi múltra tekintenek vissza és ilyen sok fajta és variáns keveredik bennük, a génállományuk miatt temperamentumuk és a méretük is nagyon változó. Ha azonban macskásokat kérdezel, a legtöbben megegyeznek abban, hogy a cirmosok társaságkedvelők, barátságosak és kíváncsiak. Neked mi a tapasztalatod velük?
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek